Észak és Dél I. | Page 21

ENDRESZ CSOPORT közíró. 14.00 órakor a vasúti híd déli hídfőjénél található emlékműnél Waszlavik (Gazember) László tangó- harmonikázik, katonadalokat énekel. E két programmal emlékezünk 1919. május 1-je Hőseire. A komáromiak felelőssége, hogy az áldozatok bátorsága, haza- szeretete, hősi halála ne menjen feledésbe… Mindenkit szeretettel várunk! A komáromi véres május elseje Könnyeink nedves fátyolán át tekintünk vissza május elsejére, amikor leszállottak közénk a gyásznak, a pusztulásnak engesztelhetetlen szellemei és véres bosszút álltak ezen a jobb sorsra érdemes, ártatlan varoson. Kezünkben megremeg a toll, amikor a kiállott borzalmakat kellene leírnunk és megütnünk a szenvedésnek és fájdalomnak igaz hangjait, mely a város minden polgára lelkén átviharzott. Miért is sújtják ezt a várost a csapások, miért bűnhődnek az ártatlanok ezrei bűntelenül, miért hull patakokban ma is a drága magyar vér, mely négy éven át oly bőségesen ömlött tőlünk idegen érdekekért és célokért? (Komáromi Lapok, 1919. május 10.) 98 éve, 1919. május 1-én Komáromban zajlott a trianoni békediktátumot megelőző legvéresebb területvédő össze- csapás. A harc a megszálló cseh légionáriusok és a magyar – győri, tatai, tatabányai és komáromi – munkások, leszerelt katonák között zajlott. Kun Béla és a magyar Vörös Hadsereg tiltása ellenére ezek a magyar emberek megkísérelték a város északi részének visszafoglalását, melyért a legdrágább kincsüket, az életüket adták. A kezdeti sikerek után a megszállók haditechnikai fölénye megfordította az ütközet kimenetelét és brutális mészárlás vette kezdetét. A csehek az Erzsébet szigetre szorult a hazafiak fejét puskatussal verték szét, szuronnyal szurkálták halálra és sokukat bele- kényszerítették a Dunába. Nem akarták pazarolni a puskagolyót… A borzalmas vérengzés olyan méretet öltött, és olyan barbár volt, hogy az áldozatok azonosítását megkísérlő halottkém is rosszul lett. A vállalkozás sikertelensége, illetve a mészárlás brutalitása a magyar és csehszlovák történelemírást is arra ösztönözte, hogy ezt az eseményt fedje „jótékony” feledés. Mi, komáromiak azonban nem tehetjük meg, hogy a balassa- gyarmati „cseh kiverés” és a Rongyos Gárda nyugat- magyarországi harcainál is több áldozatot követelő események áldozatai előtt ne hajtsunk fejet, emléküket ne őrizzük. Ezen a napon 2-300 ember áldozta életét a városunkért, Komáromért! 2017. május 1-én 10.00 órakor az észak-komáromi katolikus temetőben tartunk megemlékezést, beszédet mond Zetényi-Csukás Ferenc a Horthy Miklós Társaság elnöke, 21