Logisztikai Híradó Logisztika_2018_3_jun_kicsi | Page 26

24 Elemzések , kutatások

Fisher ( 1997 ) dolgozta ki , aki a termékek jellege alapján két csoportba sorolta az értékesített cikket és annak ellátási láncát : elsődlegesen funkcionális vagy innovatív termékek , ill . a hatékony és rugalmas ellátási lánc . A funkcionális termékek kereslete stabil , jól előrejelezhető , így az ilyen termékek esetén cél , hogy a termék ütemezetten áramoljon keresztül az értékteremtő folyamaton , mindenhol az előre betervezett időben és

mennyiségekben , ezzel kihasználva a költségek szempontjából optimalizált gyártási és logisztikai tételnagyságokat . A gyakran változó , nem előrejelezhető kereslettel rendelkező innovatív termékekhez nem használható ez a hatékony ellátási lánc . Ezért Fisher modelljében ezekhez a termékekhez a rugalmas ellátási láncot rendeli , ahol az anyagi folyamatokat közvetlenül a vevői igény irányítja . Az alapvető cél nem az anyagi folyamatokból és a magas készletekből adódó költségek minimalizálása , hanem a legnagyobb arányú vevőkiszolgálás elérése , s a készlethiányból adódó ún . piacközvetítési költségek minimalizálása . Ezt a költséget legegyszerűbben az előre nem ismert kereslethez történő rossz alkalmazkodás költségeként tudjuk értelmezni .

A valós gyakorlat során előfordulhat , hogy a lánc vevőhöz közeli szakasza a kiszámíthatatlanság miatt rugalmas ellátási lánccal tud gazdaságosan működni , míg az alapanyag beszállítói oldal esetén fontos a méretgazdaságosság és az előre tervezhetőség a hosszú átfutási idők esetén . Ilyen esetekben

… ha arra látunk példát egy-egy termék esetén , hogy nem a csoportja szerint „ működik ”, ne féljünk meghozni az egyedi döntést , például más ellátási stratégiát alkalmazni rá …

jönnek létre azok a vegyes láncok , melyben a lánc egyes szakaszai különböző típusúak . A két szakaszt elválasztó pontot a szakirodalom szétkapcsolási pontnak ( decoupling point ) nevezi ( Gelei , 2003 ). Jellemzően a szétkapcsolási ponton készletet halmozunk fel a két működési mód szinkronizálására . A szétkapcsolási pont elhelyezkedése alapján Yang és Burns ( 2003 ) hét féle stratégiát írt le , amit a 1 . ábra szemléltet .

E stratégiák két végpontja a teljes mértékben előrejelzés alapú és a rendelésre történő beszerzés ( Buy to Order ) modell , melyek a hatékony és a rugalmas ellátási lánc tiszta típusainak feleltethetők meg . Azonban ezek mellett megtalálhatók a vegyes stratégiák is , mint például a rendelésre gyártás ( Make to Order ), ahol az alapanyagok beszerzése még előrejelzés alapú , de a félkész cikkek gyártása , a termék összeszerelése , már válasz alapú működés szerint történik .

Manapság a vállalatok többségének széles a termékpalettája , ahol nagyon különböző méretű , eladási árú , előállítás és vevői igények szempontjából jelentősen eltérő cikkek is helyet kaphatnak . Ezért az esetek többségében egy vállalat nem csak egy ellátási stratégiát kell , hogy kövessen , hanem akár a fenti lista közül többet is . Szakdolgozatom során a Lightware termékeit a felmért vevői elvárások tükrében csoportokba soroltam , s a csoportokhoz eltérő ellátási stratégiákat társítottam .

Termékcsoportok A jól működő rendszer alapfeltétele , hogy a cikkeket megfelelő csoportba soroljuk , minden csoporton belül többé-kevésbé homogén termékek kerüljenek , s a csoportok közötti különbségek is relevánsak legyenek az értékteremtés szempontjából . Első lépésként az ehhez szükséges csoportosítási tulajdonságokat kell definiálnunk . Ha nem is ez a lépés a legfontosabb és legnehezebb , de minden tekintetben kiemelkedő jelentőségű .

A tulajdonságoknak a lehető legteljesebben le kell fednie a vevőkiszolgálás szem-

Előrejelzés alapú működés

Szétkapcsolási pont

Válasz alapú működés

1 . ábra . Ellátási lánc stratégiák szétválasztási pont elhelyezkedése alapján ( Yang – Burns , 2003 : 2077 )