Logisztikai Híradó Logisztika_2018_3_jun_kicsi - Page 45

Szakértőink tollából 2 éven belül. Innentől kezdve az elektronikai alkatrészek beszerzői ezt a hullámzást jóval intenzívebben élik meg, mondhatni náluk van egy 2-3 évente ismétlődő hiány-korszak, majd egy hasonló hosszúságú nyugodtabb szakasz, de igazi „aratást” itt elérni nem na- gyon lehet. Az lehet disputa tárgya, hogy a konjunk- turális és recessziós hullámok frekvenciája és hullámhossza mennyire változhat, de a meglétüket nyugodtan vegyük állandónak. Ebből a faktumból menjünk tovább. Kiindulva a fentiekből vegyük origónak, hogy a gazdaságra a ciklikus hullámzás jellem- ző. Érdekes megfigyelés, hogy a cégeknél álta- lában – kis kivételtől eltekintve – a sok muta- tó, többek közt a beszerzés fő vagy rész mu- tatói is leginkább konstansak. A legtöbben ismerik azokat a jó kis célszámokat, hogy „évi 5% ár vagy költségcsökkentés” az elvárt. Vagy hogy az elvárt TAT szám 50-180. De a „maxi- mum Xezer EUR a kívánatos készletszint.” Jó esetben az értékesítés vagy forgalom változásával ezek a számok változhatnak, de ahol változnak is, ott is leginkább abban me- rül ki a módosítás, hogy az alapképletekben a szorzandót (például éves beszerzési érték) változtatják, a többi változatlan marad, tisz- telet a kivételnek. Nyugodtan tegyük fel a kérdést: jó ez így? Az nem tűnik fel senkinek, hogy a célfeladatok eléréséhez olykor véres verejtékkel sem tudunk közel kerülni, más- kor meg majdhogynem rutinszerű munká- val is túl lehet teljesíteni? Ezek valóban olyan konstans mérőszá- mok, amelyek minden gazdasági periódus- ban és ciklusban minimális változtatással, vagy urambocsá! változtatás nélkül alkal- mazhatók? Például egy kb. 2 hetes anyagkészlet ugyan­ olyan jó dolog keresleti és kínálati piacon egy- aránt? Jómagam azt gondolom, hogy a válasz egyértelműen: NEM. Ez(ek) ugyanúgy nem konstans mérő- szám(ok), vagy legalábbis nem annak kel- lene lennie, mint például egy cég éves for- galma, vagy mondjuk az adózás előtti profit mértéke. Ha annak tekintjük, akkor ne le- pődjünk meg, amikor hosszú távon vissza- tekintve itt is alul- és felülteljesítő ciklusokat tapasztalunk, például a megtakarítások cél vs eredmény táblázatában. Viszont az a valóság, hogy sokszor mégis meglepődünk, pedig nem kellene. 4 1 T1 T0 Év 3 2 7-8 Év 14-15 Év 1. ábra. Időtáv Ha az adott cégnél ilyen, mintegy bebe- tonozott értékmérőket és mérőszámokat látunk, akkor viszont ettől még nem kell megijedni, mivel ahogy azt a gyakorlat is megmutatja, attól még a cégek úgy-ahogy „elpöcögnek” valahogy. Van, hogy lekaszál- ják a beszállítókat, és van hogy súlyos anyag- hiányokkal vagy áremelésekkel szenvednek. Ez gyakorlatilag nem más, mint leképezik a világpiaci mozgásokat. A hullámvasút szakaszai Különböztessünk meg 4 fázist beszerzési szempontból (1. ábra. Időtáv). Az első, amikor kezdődik a visszaesés, kezd enyhülni a helyzet és javulni a tárgyalási po- zíció. A második szakasz, amikor a kínálat meg- haladja a keresletet. Ez az a korszak, amikor a beszerző kaszál és könnyedén szállítja az eredményeket. A harmadik szakasz, amikor az irány meg- fordul, és a kereslet-kínálat közti rész kezd szűkülni. Ekkor még mindig lehet teljesíteni, de egyre nehezebben. És végül jön a negyedik szakasz, amit ne- vezzünk beszerzői nyelven nemes egyszerű- séggel „A fagylalt visszanyal” korszaknak. Amikor a beszerzők leginkább vendor-­ hiány-krízis menedzsmentről beszélnek, az jellemzően a negyedik, és részben az első fá- zisban történik. Tegyük fel viszont a kérdést, miért futunk bele újra és újra ugyanabba az utcába? Kész- séggel elismerem, jobbnál jobb technikák, ötletek, tippek és trükkök állnak már rendel- kezésre a krízis és hiánymenedzsmentre, de miért kell idáig eljutni? Miért nem készülünk fel? Miért nem tervezünk igazán ezekre az esetekre? Ha a rossz időre, vagy cunamira elő tu- dunk készülni a barométer vagy a szeizmo- gráf adatai alapján, akkor ezekre az idősza- kokra miért nem? Vannak, akik erre a kérdésre egyszerűen azt a választ adják, hogy „mert nem előre- jelezhető”. Valóban nem? Emlékezzünk a Mount St Helens 1980-as kitörésére, amikor a geológusok egyetértettek abban, hogy a vulkán hamarosan ki fog törni, csak abban nem volt konszenzus, hogy mikor. Ez a mi példánkra is igaz, nagy bizonyossággal kije- lenthető, hogy a kínálati piacot keresleti piac fogja követni (és vice–versa), csak az a kér- dés, mikor. Ez az a pont, ahol a tervezés, előrejelzés készítése és felkészülés szükségessége értel- met nyer. És ez az a pont, ahol sajnos rossz hírekkel kell folytatnom. Ez csakúgy, mint a világgazdaság periodi- citása, ez is folyamat, és nem egyszeri cse- lekmény. Mivel az elején leírtakból látható, itt nem hónapokat vagy maximum egy évet, ha- nem éveket felölelő periódusokat, trende- ket , mozgásokat és eseményeket kell vizs- gálnunk. Ez évek szisztematikus adatgyűjtő, elem- ző, értékelő és tervező munkáját jelenti. És bizony van szakirodalma, vannak szak- értői és készítenek is elemzéseket, de ezek egyike sem ingyenes, és önmagában egyik sem elég. Mit tegyünk, mit tehetünk tehát? Sok al- ternatíva nincs, neki kell látni és meg kell csi- nálni. Annyiban viszont szerencsés a helyzet, 43