Logisztikai Híradó Logisztika_2018_3_jun_kicsi - Page 12

10 Trendfigyelő felszabadulást a másikon. Egyelőre viszont csak annyi pillanatban még nincs, aztán másnaptól már megvehető a boltokban. Sokkal inkább technológiák, lehetőségek és alkalmazási módok széles köréről van szó, amelyek kö- zül néhány már most is használatos, jó né- hányra pedig még éveket, esetleg évtizede- ket kell várni. Nincs például még általános, az élet minden területén bevethető mes- terséges intelligencia. A fent említett példák is egy-egy adott célra lettek megalkotva: az AlphaGo nem győzött volna sakkban, mint ahogy tőzsdei előrejelzésekre vagy macskás Youtube-videók kategorizálására sem lenne alkalmas. (Utóbbi kettő is olyan terület, ahol alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.) De hasonlóképpen használják már az infor- mációbiztonságban, közösségi médiában, a hirdetési piacon vagy a kiskereskedelem- ben is – az AI-technológiák piaca már most is több milliárd dolláros, és az igazi felfutás még csak ezután várható. látszik bizonyosnak, hogy a gyorsan fejlődő technológia Minden az adaton múlik MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A LOGISZTIKÁBAN A STARTPISZTOLY MÁR ELDÖRDÜLT Az utóbbi idők egyik bűvszava lett a mesterséges intelligencia, élénk viták középpontjába kerülve. Megszűnő munkahelyek, öntudatra ébredő és az ember ellen forduló gépi intelligenciát emlegetnek az egyik oldalon, hatékonyságnövelést, az unalmas, ismétlődő munkák alóli egyszer és mindenkorra átalakítja mindazt, amit eddig a munkáról és vállalati folyamatokról gondoltunk. Ahhoz képest, hogy mennyit beszélnek róla manapság, a mesterséges intelligencia (artifi- cial intelligence, AI) korántsem új keletű je- lenség. Magát a kifejezést még 1956-ban al- kotta meg John McCarthy, a Stanford Egye- tem professzora, és az azóta eltelt több mint 70 évben már sokszor jósolták azt, hogy most aztán már tényleg csak pár évre van- nak a megvalósulástól az emberi intelligen- ciát másoló, beszélő számítógépek. Ehhez képest egyelőre sehol nincs a Csillagok há- borúja C3PO-ja, az Űrodüsszeia HAL-9000-e vagy éppen a Terminátor-filmek Skynetje. Több, mint játék Mégsem lehet azt mondani, hogy ne men- tek volna végbe jelentős lépések a területen. A ma is tapasztalható fellendülés kezdete ta- lán 1997-re tehető, amikor az IBM Deep Blue fantázianevű számítógépe legyőzte Garri Kaszparovot, az uralkodó sakkvilágbajnokot. Ezt még ki lehetett magyarázni azzal, hogy a sakk szabályai, lépései viszonylag egyszerűek, és ha a számítógép képes rendkívül rövid idő alatt rendkívül sok kombinációt elemezni (márpedig képes), akkor a brute force erejével mindenkit el is tud verni. 2011-ben viszont egy másik IBM számítógép, a W ­ atson már az USA-ban rendkívül népszerű, J ­ eopardy! nevű kvízjátékban is nyerni tudott. Végül 2016-ban egy sokáig elképzelhe- tetlennek tűnő „hőstettet” is végrehajtott a mesterséges intelligencia: a DeepMind nevű cég AlphaGo rendszere a go nevű játékban is legyőzte a világbajnokot, Lee Sedolt. Eh- hez viszont már nem volt elég a nyers erő: a go-tábla 19x19 mezőből áll, a lehetséges kombinációk száma több, mint ahány atom van a Földön, így egyszerűen képtelenség mindegyiket végigpróbálgatni. Az Alpha- Go-nak meg kellett tanulnia stratégiát alkot- ni, következtetni, talán még egy kis intuícióra is szüksége volt a sikerhez. Szakértők szerint nem is az az igazán érdekes, hogy egy rend- szer képes volt megtanulni a gót, hanem az, hogy ebből következően meg tud tanulni mindent, ami egyszerűbb a gónál – ez pedig nagyon-nagyon-nagyon sok mindent jelent. Hát akkor végül is itt van a mesterséges intelligencia, vagy sem? Bizonyos szempont- ból mind a kettő igaz. Az AI nem egy olyan találmány, mint az iPhone, hogy az egyik De miért is éppen most? Hogy van az, hogy 70 évnyi előkészület és a matematikai alapok évtizedekkel ezelőtti lefektetése után csak most kezdődik a mesterséges intelligencia kereskedelmi hasznosítása? Ahhoz, hogy ezt megérthessük, egy kicsit el kell mélyednünk abban, hogyan működik az AI és miben kü- lönbözik a szimplán intelligens rendszerektől. Intelligens lehet akár egy szolgáltató te- lefonos ügyfélkiszolgáló rendszere is. Azo- nosítja az ügyfél telefonszámát, ebből meg- állapítja, hogy honnan telefonált, és ha ott éppen valami probléma (például szolgálta- táskiesés) van, akkor bejátszik egy előre fel- vett üzenetet. Ha az ügyfél csak azért hívta a központot, hogy bejelentést tegyen, akkor már nem is kell beszélnie az ügyfélszolgálat- tal. Ebben az esetben az intelligenciát előre beprogramozták a rendszer logikájába – bi- zonyos feltételek mellett ez történik, más feltételek teljesülése esetén amaz történik. Vagyis a különféle lehetséges bemeneti pa- raméterekhez a programozást végző ember hozzárendel különféle kimeneti paramétere- ket, válaszokat, a rendszer pedig automati- kusan végrehajtja azokat. Ezzel szemben mesterséges intelligenci- áról akkor beszélhetünk, ha a gép tanulni kezd, és olyan módon hajtja végre a felada- tokat, amelyekre az ember előzetesen nem tanította meg. A gépi tanulásnak számtalan formája létezik (l. Neurális hálózatok című