Logisztikai Híradó Logisztika_2018_06_dec_kicsi - Page 39

Kongresszusi beszámoló pezetté” a fejlesztési folyamat. Emellett kifejezetten öröm volt látni, ahogy rámu- tatott: a lean szemlélet alkalmazása során nem csak irányelvekről van szó, hanem a bonyolult statisztikáig bezárólag bármivel meg lehet támogatni az értékteremtés hatékonyságának növelését. De mi van akkor, ha nem állnak rendelkezésre adatok? Leegyszerűsítve erről szólt Fésüs Norbert, a Kaizen Pro Kft. lean és logisztikai tanácsadójának előadása. Norbert arról mesélt, mennyire nem egyszerű a megfelelő mennyiségű, megbíz- hatóságú adatok és információk összegyűjtése, mérése. Számos lean projektben tapasztalt élménye alapján mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a folyamatfejlesztést – benne az adatgyűjtést is – klasszikusan hátráltatják. Az előa- dásból kiderült, hogy egy vállalat vezetőinek igénye lehet például az időnormák meghatározása, mely a vezetői döntéshozás és vállalatvezetési rendszer egyik fontos eleme lehet. De az időnormák akár a jéghegy csúcsa is lehet, és va- lójában nem csak ez a hiány, nem csak ez a probléma. A mérések során felszínre kerülnek újabb hiányok: nincs standard munka. Ez pedig szin- tén tovább mélyíthető: a standardhoz szükséges adatok hiányoznak, baj van a prioritások kezelésével és a kommunikációs rendszeren is van mit csiszolni. Gyakorlatilag egy konkrét vezetői igény kielégí- téséhez a vállalat működésének módját is érdemes megvizsgálni és fejleszteni ahhoz, hogy a vezetői döntésekhez szükséges in- formációkat hosszú távon, stabilan és megfelelő minőségben tudja szolgáltatni a vállalati termelési rendszer – miközben egyébként a vállalat külső vevőinek az igényeit is jól kiszol- gálja. A tanulságos előadás remélem sok jelenlévőt elgon- dolkodtatott, mert tapasztalataim szerint egyértelmű: nem elszigetelt esetekről van szó, hanem általános jelenségről. Előadásaink témáival is igyekeztünk a történelmi idővo- nalat követni, így a Lean szekció utolsó előadását tartó Far- kas Márton, a Samsung folyamatmérnökének témája nem szólhatott másról, mint az Ipar 4.0-ról. Azon belül is a folya- matfejlesztés szimulációkkal való támogatásáról. Az előadás elején a modern technikák folyamatfejlesztésekben elfoglalt helyét mutatta be. Mivel látványos, izgalmas módszerekről van szó, könnyen elvihet minket a lendület. De valójában na- gyon sok olyan fejlesztés van, ahol fölösleges és ugyanakkor kontraproduktívak is a szimulációk, vagy más modern tech- nikák használata. Ezzel együtt természetesen fontos meglátni azokat az összetett és nagy potenciállal rendelkező problémá- kat, ahol viszont érdemes a szimuláció módszerét választani. Ezek után Márton bemutatta egy konkrét logisztikai példán (termelő gyár alapanyag ellátása) keresztül a szimulációk működését, illetve részletesen mesélt a benne rejlő lehetőségekről, de nem hallgatta el a nehézségeit (ár, tudás és időigény) sem. Az igazán elkötelezettek számára ekkor még hátra volt a kerekasztal-be- szélgetés, melynek témája a szekció címéhez kapcsolódva a tükörbe és a jö- vőbe tekintés volt. Meghívott beszélgető partnereink: Demeter Krisztina, Cor- vinus Egyetem, Gódor Sándor, Ezerszín Kft. és Kosztolányi János, Kaizen Pro Kft.. A kerekasztalt Nika Tamás, MLBKT Lean Tagozat vezető vezette. A jubileumra tekintettel olyan kérdésekkel kezdtük a beszélgetést, melyek a lean időtállóságával foglalkoztak, majd szó volt a lean filozófia integráló jellegéről és olyan témákat is érintettünk, mint az Ipar 4.0 és a lean kapcsolata, továbbá a lean jövőjéről való elképzeléseinket is megvitattuk. Ez utóbbival kapcsolatban viszonylag nagy volt az egyetértés a beszélgetés résztvevőiben: valószínűleg hosszú távon velünk marad még a lean, viszont elképzelhető, hogy egyfajta szükséges minimumként belesimul a szakmai világunkba. Úgy, mint ahogy a magán embereknek alapvető az érettségi 37