Logisztikai Híradó Logisztika_2018_06_dec_kicsi - Page 29

Elemzések, kutatások nizmus együttes jelenléte. Ezekben a kap- csolatokban általában – az eredeti szándék szerint – először egy részletes szerződés ki- alakítására kerül sor, ami a továbbiakban segítené a kapcsolati kötelékek fejlődését is. Azokban az esetekben azonban, amikor a korai szakaszban – valamilyen belső vagy külső ok miatt – nincs lehetőség részletes, explicit szerződések kialakítására, áthidaló megoldásként hatékony lehet a kapcsolati kötelékek előtérbe helyezése (kölcsönös bi- zalom kiépítése, gyakoribb személyes talál- kozók, szívességek stb.). A kutatás tehát visszaigazolni látszik a fel- tevést, miszerint az irányítási mechanizmu- sok alkalmazása függ a kapcsolat érettségi szakaszától, azaz a kezdeti szakaszban a szer- ződéses koordináció mélyül el, és emellett fo- kozatosan alakulnak ki és fejlődnek a kapcso- lati kötelékek. Láthattuk azonban azt is, hogy a kapcsolati kötelékek képesek a szerződéses koordináció szerepének részleges átvételére is. Az érett kapcsolatok esetén a szerződéses koordináció enyhülése figyelhető meg, az el- kötelezettséget erősítő, informális tényezők növekvő jelenlétének köszönhetően. A problémás, interakciós előzményű vevő–szállító kapcsolatokban alapvetően a szerződéses koordináció van túlsúlyban. Alig figyelhető meg a bizalom jelenléte, és a kapcsolat fenntartásában sem elkötelezet- tek a felek. Fontos ugyanakkor látni, hogy a szerződéses kötelékek erőteljes alkalmazása ezekben az esetekben nem tűnik megfelelő eszköznek a kapcsolatok javításához, fejlesz- téséhez. Az opportunizmus miatt alacsony bizalmi szintre süllyedő kapcsolatok fenn- tartása ugyan lehetséges a szerződéses ko- ordináció által, a bizalom fejlesztése viszont csak a kapcsolati kötelékek fokozatos vissza- építése útján lenne lehetséges. Fontos tanulság azonban, hogy a kap- csolati kötelékek gyorsan elillannak a szer- ződésszegés, valamelyik fél nem megfelelő hozzáállása, vagy az opportunizmus hatá- sára, ugyanakkor fel-, illetve visszaépülésük általában kifejezetten lassú folyamat. Összegzés A kapcsolati és szerződéses kötelékek kap- csán tehát – megközelítésem szerint – egy sikeres kapcsolatban egyszerre jelen lévő két összetevőről beszélünk. Az egyik elem (a szerződés) a háttérben biztosítja az együtt- működést, míg a másik elem (a kapcsolati kötelék) ezzel szemben képes a kapcsolat elmélyítésére, valamint – az alkalmazkodó- képesség növelése által – az együttműködés sikerének fokozására. Véleményem szerint nagyon fontos len- ne, hogy a vevő–szállító kapcsolatok sze- replői megértsék, hogy hosszú távon a kap- csolatok irányítási mechanizmusának tuda- tos menedzselése jelentős haszonnal járhat mindkét fél számára. A primer kutatás alap- ján úgy vélem, hogy jelenleg a szerződéseket mint irányítási, illetve a koordinációs eszkö- zöket a vállalatok sokkal tudatosabban me- nedzselik, mint a kapcsolati elemeket. Utób- biak jelenlétét általában nagyon pozitívan értékelik, azonban passzívak azok tudatos kiépítésében. Dolgozatom egyik célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az ebben rejlő lehetőségekre, másrészt támpontokat adjon azzal kapcsolatban, hogy milyen helyzetek- ben lehet érdemes megfontolni a kapcso- lati kötelékek korábbinál fokozottabb alkal­ mazását. n 27