Logisztikai Híradó Logisztika_2018_06_dec_kicsi - Page 27

Elemzések, kutatások KAPCSOLATI ÉS SZERZŐDÉSES KÖTELÉKEK A VEVŐ–BESZÁLLÍTÓ KAPCSOLATOKBAN A vevő–beszállító kapcsolatokban egyaránt jelen vannak kapcsolati és szerződéses elemek. Bár egyes szereplők hajlamosak lehetnek rá, hogy a kétféle kötelék valamelyikét általánosságban is előnyben részesítsék, ideális esetben a beszerző – a környezet és az adott üzleti szituáció függvényében – minden vevő–szállító kapcsolatban tudatosan alakítja ki a kapcsolati és szerződéses kötelékek optimális elegyét. Bevezetés A vevő–beszállító kapcsolatok koordi- nációja a beszerzés egyik fontos és ki- hívásokkal teli rész- területe. Az ezen viszonyokban meg- Borsos Bence jelenő kapcsolati és szerződéses kötelé- kek megkülönböztetése és ezek strukturált vizsgálata pedig egy viszonylag új megkö- zelítés a szállítói kapcsolatok tipizálására. Az angol nyelvű irodalomban legtöbbször relational governance-ként és contractual governance-ként lehet találkozni a kétféle köteléktípussal, míg magyarul ezek leírására – a kapcsolódó, illetve részben kapcsolódó magyar nyelvű szakcikkek és előadások fo- galomhasználatát alapul véve – a kapcsolati és szerződéses kötelék kifejezéseket haszná- lom, ezek együttesére pedig a kapcsolat irá- nyítási mechanizmusaként hivatkozom. Definíciók Szerződéses kötelék: A beszállító koor- dinálásának szerződéses eszközei, azok alkalmazásának mértéke. Kapcsolati kötelék: A beszállító koordi- nálásának nem formális, nem szerző- déses eszközei, azok alkalmazásának mértéke. Fontos megjegyezni, hogy ez az elmélet elsősorban nem a szállítók szegmentációjáról szól, és nem is a termékek tulajdonságai állnak az elemzés középpontjában, viszont sokkal nagyobb szerepet kap a vevő és a szállító vál- lalat adottságainak, valamint a külső környe- zetnek a két fél kapcsolatára gyakorolt hatása. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az egyes üzleti szituációkban – a környezet tulajdonságainak függvényében – a szerző- déses és a kapcsolati koordináció milyen arányú elegye jelenik meg, és hogyan ér- tékelhető ez a kapcsolatok teljesítménye szempontjából. Kapcsolati és szerződéses kötelékek A kapcsolati és szerződéses kötelékek iro- dalma a tranzakciós költségek elméletén alapul, és az utóbbi két évtizedben kapott egyre nagyobb kutatói figyelmet. A foko- zott érdeklődés egyik magyarázatát abban látom, hogy ez a komplex megközelítés új szemléletet képvisel a korábbi elemzési módszerekhez képest, hiszen a modell in- tegrál, és egyszerre vesz figyelembe számos tényezőt, többek között: a felek szemléletmódját, attitűdjét, n n a szerződés kidolgozottságát, explicitsé- n n gét, a tárgyalási stratégia jellegét, n n az együttműködés időtávját, n n az információmegosztás mértékét. n n A kapcsolati és szerződéses kötelékeket vizsgáló modell egy olyan elemzési keretet biztosít, mely egyrészt konzekvens a két- pólusú elemzések alapvetéseivel, másrészt kiegészíti azt azzal, hogy a konkrét kereske- delmi ügyletek bizonyos aspektusok alapján az egyik, mások alapján pedig a másik pó- lushoz állnak közelebb, valamint hogy az elemzés különböző tényezői (jelen esetben főként a szerződés és a kapcsolat jellege) egymással is kapcsolatban állnak (hiszen azonos funkcióik lehetnek, de hatást is gya- korolnak egymásra). Kutatásomban hangsúlyosan megjelenik a kockázati tényezők (pl. kapcsolatspecifi- kus beruházások, teljesítménymérési nehéz- ségek, környezeti bizonytalanság, jogérvé- nyesíthetőség) értékelése is, valamint ezek hatása a kapcsolat irányítási mechanizmu- sára. Dolgozatomban emellett figyelmet for- dítottam olyan – némileg absztrakt – fogal- makra is, mint a bizalom, a nyílt kommuni- káció vagy az elkötelezettség. Bár ezek rövid távon adottságok, hosszabb távon már mó- dosíthatók, és a beszállítói kapcsolat mene- dzselésének tudatos eszközeivé válhatnak. A kutatás elméleti modellje A kutatás során hazai vállalati eseteket dol- goztam fel, ennek megfelelően célom a léte- ző vállalati gyakorlat megismerése, valamint az alkalmazott módszerek elméleti mo- dellben való elhelyezése volt. Ezt követően megvizsgáltam, hogy tapasztalataim men�- nyiben illeszkednek a korábbi tanulmányok következtetéseihez. A kutatás elméleti mo- delljét a mellékelt ábrán látható módon ala- kítottam ki (1. ábra.). 25