e-Hírharang
9
BETT Show
avagy a 21. század kihívásai az oktatásban
Bár a BETT Show-t (British Educational Training and Technology Show) 1985 óta, - immár 33 éve rendezik meg évente Londonban, a világ egyik legjelentősebb oktatási, oktatásinformatikai rendezvénye, Magyarországon mégis nagyon kevés gyakorló tanár tud a létezéséről.
Ezért gondolom rendkívüli jelentőségűnek, hogy az idei évben Magyarország kormányának köszönhetően 50 tanár ellátogathatott ide. Nagy hálával tölt el, hogy én is tagja lehettem ennek a delegációnak.
Az idei BETT Show helyszínéül a hatalmas ExCel kiállítóközpont szolgált. Majdnem 1000 négyzetmétert kellett bejárnunk, amikor a kiállítást végigjártuk. A résztvevők nagy számát mutatja, hogy a nagy alapterület ellenére is óriási volt a tömeg.
Magyar szempontból a legnagyobb szenzációnak az számított, hogy a BETT történetében először Magyarország önálló standdal szerepelt. A Play! Learn! Succeed! (Játssz! Tanulj! Legyél sikeres!) jelmondatú magyar standon megismerhették a látogatók a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiát, és 25 magyar vállalkozás mutatta be termékeit az érdeklődőknek.
Merre halad az oktatás? Milyen trendekkel találkozhattunk a BETT Show-n?
Rengeteg robotot láthattunk különböző méretben, különböző nyelven programozhatókat.
A kódolásnak, a programozásnak, az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nagyon nagy szerepe van/lesz a 21. század oktatásában. Diákjainknak, akik a negyedik ipari forradalomban lesznek munkavállalók, egész más készségekre lesz szükségük, mint amit a mai iskola tanít. A BETT-en a kódolás sztárjai a micro:bitek voltak. Viszonylag új trend az úgynevezett „maker” szemlélet, ami az iskolák világába is egyre jobban begyűrűzik. A lényege, hogy a gyerekek különböző alkatrészekből maguk szerelik össze azt a számítógépet, amelyen a későbbiekben dolgoznak.
A másik gyakori látnivaló a VR (virtuális valóság szemüvegek, angolul: Virtual Reality Glasses) voltak. Ha az okostelefont a szemüvegbe illesztjük, 3D-s élményben lehet részünk. Az egyik standon egy I. világháborús lövészárokban is szét lehetett nézni vele. Mi is kaptunk egyet ajándékba, hogy elhozzuk az iskolánkba megmutatni. Hazaérkezésem után diákjaim is lelkesen próbálták ki.
A digitalizáció a nyelvoktatásba is egyre inkább begyűrűzik. A számos, az otthoni önálló nyelvtanulást segítő program mellett elsősorban a történetmeséléshez és íráskészség fejlesztéséhez láttam olyan eszközöket, amelyek élményszerűvé teszik a nyelvoktatást, nyelvtanulást.
A gyártók a diszlexiás tanulókra is gondoltak. Az egyik kiállító egy speciális toll formájú szkennert mutatott be, amit ha végighúzunk a szöveg felett, fülhallgatón keresztül felolvassa a szöveget. Magyar nyelven még nem elérhető, angolul, németül, spanyolul igen.
A BETT-en a standok között járva nagyon sok korszerű pedagógiai megközelítéssel lehetett találkozni különböző projektek, oktatási programok formájában. Mindegyik azt üzeni a 21. század tanárának: a technológia nem cél az oktatásban, hanem eszköz. Nem az jelenti a modern oktatást, ha minél több digitális eszközt viszünk az órára vagy online teszteket és rejtvényeket használunk. Akkor tehetjük az iskolai oktatást 21. századivá, ha a diákokat tevékenykedtetve, az egymással történő együttműködést erősíve, modern módszereket, projektalapú oktatást használva tanítjuk, amihez a digitális eszközök nagy segítséget jelentenek. Azok a diákok, akik ezt az iskolaújságot olvassák, az előrejelzések szerint a robotika és az automatizáció térhódítása miatt 65 százalékban olyan munkakörben fognak dolgozni, ami ma még nem is létezik. Így gyakorlatilag mi tanárok azt sem tudhatjuk, mire készítjük fel őket. Amire fel kell készülni az a változás, a folyamatos megújulási képesség.
Feketéné Kovács Zsuzsa
angol-orosz-történelem-pedagógia szakos tanár
Feketéné Kovács Zsuzsa
angol-orosz-történelem-pedagógia szakos tanár
eTwinning nagykövet