Bács-Megyeháza 2018 március megyeháza_2018_marcius | Page 7

2018. március Nehéz időkben is hűnek maradni Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb állomásainak, eseményei- nek és meghatározó személyeinek neve ismerősen cseng mindannyiunk számára. Ám a megyénket érintő vonatkozásokról vajmi keveset olvashatunk/hallhatunk. Mi történt ebben a térségben ezen időszakban? Milyen Bács-Kiskun megyéhez köthető történései vannak ennek a hazánk szempontjából lényeges történelmi fordulópont- nak? A forradalom és szabadságharc 170 éves évfordulója alkalmából emlékezzünk meg őseink hősies küzdelméről. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc minden magyar számára a nemzeti identitás egyik alapköveként határozható meg, hazánk újkori történelmének lé- nyeges eseménye. Fontos részét képezte az 1848-as forradalmi hullámnak, mely Európában sö- pört végig. Kiindulópontja volt egy társadalmi és polgári átalaku- lásnak. A mai Bács-Kiskun megye te- rülete fejlettségét tekintve ebben az időszakban hasonló helyzetben volt, mint Magyarország Európá- ban. A török és tatár pusztítások következtében a viszonylag fejlett régió szinte teljesen elnéptele- nedett, gazdasági és társadalmi szempontból perifériára került. Ezen időszakban Bács-Kiskun megye még nem létezett, mai területének nagyobb hányadát Pest-Pilis-Solt vármegye al- kotta, emellett Jászkunság több mezővárosa, déli részét pedig Bács-Bodrog vármegye jelentet- te. A március 15-i események híre Kecskemétre március 16-án érke- zett meg, mely hatalmas lelkese- dést váltott ki a lakosság körében. Másnap a városházára tűzték ki a nemzeti zászlót és a 12 pontot. A gyülekező nép előtt Horváth Pál tisztviselő Petőfi Nemzeti dalát ol- vasta fel. Pest-Pilis-Solt vármegye tiszti karának intézkedései szinte szinkronban meneteltek előre a politikai szempontból mérvadó Pest döntéseivel és határozatai- val, melyekről tájékoztatták a fal- vak és mezővárosok vezetőit is. Bács-Bodrog vármegye gyűlését is nagy érdeklődés övezte, ahol Knézy Antal első alispán kétezer ember előtt ismertette a kormány 7. oldal História álláspontját április 3-án. A Jász- kun terület, főként a Kiskunság némileg eltért a forradalom győ- zelmével kapcsolatos reakciók terén, mivel a XIX. század első felében a korrupció nehezítette és a társadalmi mozdulatlanság jel- lemezte a lakosság életét. A magyarországi jobbágyság és a mezővárosi lakosság kezdet- től fogva részt vállalt a polgári átalakulásban, szerepük először leginkább a nemzetőrség kapcsán vált mérvadóvá. Kecskeméten már március 17-én Fejes János (kecskeméti biztos) vezetésével számos lelkes fiatal jelent meg a tanács épületében, tanúbizony- ságot téve arról, hogy a béke és a rend fenntartása érdekében magukat nemzetőrségi szolgá- latra ajánlják. Kunszentmiklós sem késlekedett, március 21-én a jászkunoknak címzett levelükben írják: ők már elkezdték a nem- zetőrség felállítását. Az újonnan megalakult kormány bizonyta- lansága, valamint az országgyű- lés egyes csoportjainak küzdelme nem csupán a pesti, hanem az alföldi mezővárosok lakóit is tü- relmetlenné tették, talán éppen ennek tudható be, hogy Kossuth pont a mi vidékünkön kezdte meg toborzó körútját. Eközben a délvidéki szerb fel- kelés során a magyarországi szer- bek az 1848–49-es magyar forra- dalom és szabadságharc okozta mozgolódásokat felhasználva megpróbálták kiharcolni önálló- ságukat. A szerbek ebben a küz- delemben fegyvert is ragadtak, melyet a szabadságharc leveréséig nem is tettek le. Szeptember 23- án a tanácsnokoknak kellett felvi- lágosítaniuk a lakosságot a szerb támadás veszélyeiről. Kecskemét a délvidéki harcokból is kivette a részét, emellett a honvédség és nemzetőrség soraiba is küldte la- kosait, Pestre irányított 100 hon- véden túl szeptemberben még több mint 300-at toborzott és sze- relt fel a maga költségén, hónap végén pedig újabb 180 főt hívtak fegyverbe. A veszély érzete más városokat is megmozdulásra ké- szetetett. Kiskunfélegyházán szeptember első heteiben 52 fő állt be honvédnek. Kossuth szep- tember 24-27-én indult toborzó útjára, melynek során rendkívül tettre kész tömeg fogadta Kecs- keméten. A látogatást követő napokban 5000 ember indult útnak Jellasics ellen. Fejes János kormánybiztos kötelezte a város főbíróját, hogy önkéntesek elszál- lítását szervezze meg, Hajagos Illés szeptember 27-én kelt útra 500 gyalogossal Szabadszállásra, Fejes János má snap indul utána 3000 gyalogossal és 79 lovassal, később még 1500-2000 fő követte őket. A támadások minden mező- várost cselekvésre ösztönöztek, a kisebb városok tevékenységeiből kevés információ maradt ránk. Októberben Kiskunhalason is összeírták a fegyverfogásra kész lakosokat, Bács-Bodrog várme- gye és azon belül Baja a délvi- déki harcokra koncentrált. Az első döntő ütközetben derekasan helytálltak a kecskeméti önkéntes nemzetőrök Pákozd környékén. Az ellenforradalom fegyveres tá- madásai bizonyos mértékig elte- relték a nép figyelmét a délvidé- ki vérengző háborúkról. Az őszi hónapokban Bács-Bodrog vár- megye területén a szerb felkelők ellen vívott küzdelmeket a kolera jelentős terjedése gátolta, vala- mint gondot jelentett a biztonság szinte teljes hiánya, amely miatt mindennapossá váltak a rablá- sok és gyilkosságok. A jászkunok újabb toborzást indítottak ebben az időszakban a megfelelő számú nemzetőr előállítására. Kiskunfé- legyházáról 700 főt irányítottak Óbecse térségbe, Halason több mint 200 katona toborzása ütkö- zött nehézségekbe, a bajai nem- zetőrök pedig Verbászon teljesí- tettek szolgálatot. Az év utolsó heteiben a kato- nai manőverek a császári előretö- rést már nem tudták visszatartani, a válság hangulata a Duna-Tisza közére is elért. A folyamatosan dúló délvidéki harcok és a csá- szári csapatok előretörésének híre tartotta rettegésben a lakosokat. Ennek ellenére a nagyobb mező- városok és kisebb falvak tetteik- kel tettek tanúbizonyságot arról, hogy a nehéz időkben is hűek ma- radnak. Szabadcsapatokat szer- vezett Bátmonostor, Apostag, Kisszállás, Kiskunhalas, Kis- kőrös, Kecskemét, Soltvadkert, Kalocsa és Fajsz is toborozta az embereket. Kossuth Lajos nagy figyelmet fordított az itt szervezett nép- felkelésnek. Szeles Lajos, solti kormánybiztos arról értesítette, hogy a járásban megszervezett népfelkelés révén 4 hétig távol tudták tartani az ellenséget. A segítőkészség és a helyi ellenállás akármennyire is hősies és hasznos volt, a nagyobb katonai egységek- kel szemben nem vehette fel a harcot. Bajára 1849. február 24- én vonult be egy jelentős császári katonai egység. Kalocsa március 19-én jutott ugyanerre sorsra. Április környékén a főhad- színtér eseményei távolra estek e területtől, ám katonáink ezrei harcoltak Szolnoktól Komáromig. Júniusban a magyar szabadság- harc kritikus helyzetbe került, a Duna-Tisza köze kiemelten fon- tos területté vált, Kossuth Kecs- kemétet jelölte ki az összevonan- dó tartaléksereg központjának, valamint több újonc zászlóalj is itt állomásozott. Baján egy igen tekintélyes egységet vont össze Kossuth a Duna vonal védelmé- re. A világosi fegyverletétel előtt két héttel zárult le e történelmi esemény megyénk területén. Az önkényuralom és bosszú kezde- tét vette, a vidékünkön átvonuló csapatok szállítása és élelmezése súlyos anyagi terheket jelentett. A magyar forradalom és sza- badságharc legkiválóbb részve- vői vértanúhalált haltak, szám- űzetésre, vagy a súlyos rabságra kényszerültek. A reménykeltően induló polgári forradalom és sza- badságharc másfél éves hősies küzdelem után elbukott. A társa- dalmi fejlődésben és a haladásban hívők, a függetlenségükért kiállók hősies erőfeszítése generációk számára a közös cselekvés lehető- ségének és hasznosságának bizo- nyítéka lett. www.bacskiskun.hu • www.facebook.com/bacskiskunamimegyenk • [email protected] TELEPÜLÉSEK JELES NAPJAI 2018 több település életé- ben jelent évfordulót, melyre minden városban színes ünnepségsorozat- tal emlékeznek. KECSKEMÉT A megyeszékhely életében is fontos mérföldkövet jelent az idei év, a város fennállásának 650. évfordulójához érkezett. Kecskemét fontos alföldi keres- kedelmi út mellett feküdt, vám- szedő- és vásározóhelyként hamar városként emelkedett ki a környező települések kö- zül,  1368-ban már városként említi  Nagy Lajos király  egyik oklevele. Innentől számítjuk a város fennállását. *** KISKŐRÖS Újratelepítésének 300. évfor- dulója tiszteletére 12 hónapos emlékévet rendez a város. Az újratelepítés a Wattay családnak köszönhető. Budavár visszafog- lalásánál, a török kiűzésében a család több tagja is kitűnt vitéz- ségével, ezért I. Lipót 1691-ben a családnak adta Kiskőröst és hat pusztáját. A telepítési szerződés pontosan és stílusosan jellemez- te a körülményeket és rendkívül kedvező feltételeket biztosított az ideköltözőknek. Nem vélet- len hát, hogy az újabb betelepü- lőkkel a lakosság száma gyorsan nőtt, 1785-ben már elérte az 5000 főt.  *** KISKUNMAJSA A város ugyancsak idén ünnepli újratelepítésének 275. évfordu- lóját. A történet a törökök kiűzé- se utánra datálódik, amikor is a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hár- maskerületet (Jászság,  Kiskun- ság,  Nagykunság) a Német Lo- vagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma mel- letti Üllés pusztára költözött, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmaj- sára 1743 nyarán. A rendi or- szággyűlés nyomására az udvar lehetővé tette a földek visszavá- sárlását, így az ideérkezők nem csak használati, de tulajdonjog- gal is rendelkeztek.