Bács-Megyeháza 2018 március megyeháza_2018_marcius | Page 7
2018. március
Nehéz időkben is hűnek maradni
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb állomásainak, eseményei-
nek és meghatározó személyeinek neve ismerősen cseng mindannyiunk számára.
Ám a megyénket érintő vonatkozásokról vajmi keveset olvashatunk/hallhatunk. Mi
történt ebben a térségben ezen időszakban? Milyen Bács-Kiskun megyéhez köthető
történései vannak ennek a hazánk szempontjából lényeges történelmi fordulópont-
nak? A forradalom és szabadságharc 170 éves évfordulója alkalmából emlékezzünk
meg őseink hősies küzdelméről.
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc minden magyar
számára a nemzeti identitás egyik
alapköveként határozható meg,
hazánk újkori történelmének lé-
nyeges eseménye. Fontos részét
képezte az 1848-as forradalmi
hullámnak, mely Európában sö-
pört végig. Kiindulópontja volt
egy társadalmi és polgári átalaku-
lásnak.
A mai Bács-Kiskun megye te-
rülete fejlettségét tekintve ebben
az időszakban hasonló helyzetben
volt, mint Magyarország Európá-
ban. A török és tatár pusztítások
következtében a viszonylag fejlett
régió szinte teljesen elnéptele-
nedett, gazdasági és társadalmi
szempontból perifériára került.
Ezen időszakban Bács-Kiskun
megye még nem létezett, mai
területének nagyobb hányadát
Pest-Pilis-Solt vármegye al-
kotta, emellett Jászkunság több
mezővárosa, déli részét pedig
Bács-Bodrog vármegye jelentet-
te. A március 15-i események híre
Kecskemétre március 16-án érke-
zett meg, mely hatalmas lelkese-
dést váltott ki a lakosság körében.
Másnap a városházára tűzték ki a
nemzeti zászlót és a 12 pontot. A
gyülekező nép előtt Horváth Pál
tisztviselő Petőfi Nemzeti dalát ol-
vasta fel. Pest-Pilis-Solt vármegye
tiszti karának intézkedései szinte
szinkronban meneteltek előre a
politikai szempontból mérvadó
Pest döntéseivel és határozatai-
val, melyekről tájékoztatták a fal-
vak és mezővárosok vezetőit is.
Bács-Bodrog vármegye gyűlését
is nagy érdeklődés övezte, ahol
Knézy Antal első alispán kétezer
ember előtt ismertette a kormány
7. oldal
História
álláspontját április 3-án. A Jász-
kun terület, főként a Kiskunság
némileg eltért a forradalom győ-
zelmével kapcsolatos reakciók
terén, mivel a XIX. század első
felében a korrupció nehezítette és
a társadalmi mozdulatlanság jel-
lemezte a lakosság életét.
A magyarországi jobbágyság
és a mezővárosi lakosság kezdet-
től fogva részt vállalt a polgári
átalakulásban, szerepük először
leginkább a nemzetőrség kapcsán
vált mérvadóvá. Kecskeméten
már március 17-én Fejes János
(kecskeméti biztos) vezetésével
számos lelkes fiatal jelent meg a
tanács épületében, tanúbizony-
ságot téve arról, hogy a béke és
a rend fenntartása érdekében
magukat nemzetőrségi szolgá-
latra ajánlják. Kunszentmiklós
sem késlekedett, március 21-én a
jászkunoknak címzett levelükben
írják: ők már elkezdték a nem-
zetőrség felállítását. Az újonnan
megalakult kormány bizonyta-
lansága, valamint az országgyű-
lés egyes csoportjainak küzdelme
nem csupán a pesti, hanem az
alföldi mezővárosok lakóit is tü-
relmetlenné tették, talán éppen
ennek tudható be, hogy Kossuth
pont a mi vidékünkön kezdte
meg toborzó körútját.
Eközben a délvidéki szerb fel-
kelés során a magyarországi szer-
bek az 1848–49-es magyar forra-
dalom és szabadságharc okozta
mozgolódásokat
felhasználva
megpróbálták kiharcolni önálló-
ságukat. A szerbek ebben a küz-
delemben fegyvert is ragadtak,
melyet a szabadságharc leveréséig
nem is tettek le. Szeptember 23-
án a tanácsnokoknak kellett felvi-
lágosítaniuk a lakosságot a szerb
támadás veszélyeiről. Kecskemét
a délvidéki harcokból is kivette
a részét, emellett a honvédség és
nemzetőrség soraiba is küldte la-
kosait, Pestre irányított 100 hon-
véden túl szeptemberben még
több mint 300-at toborzott és sze-
relt fel a maga költségén, hónap
végén pedig újabb 180 főt hívtak
fegyverbe. A veszély érzete más
városokat is megmozdulásra ké-
szetetett.
Kiskunfélegyházán
szeptember első heteiben 52 fő
állt be honvédnek. Kossuth szep-
tember 24-27-én indult toborzó
útjára, melynek során rendkívül
tettre kész tömeg fogadta Kecs-
keméten. A látogatást követő
napokban 5000 ember indult
útnak Jellasics ellen. Fejes János
kormánybiztos kötelezte a város
főbíróját, hogy önkéntesek elszál-
lítását szervezze meg, Hajagos
Illés szeptember 27-én kelt útra
500 gyalogossal Szabadszállásra,
Fejes János má snap indul utána
3000 gyalogossal és 79 lovassal,
később még 1500-2000 fő követte
őket.
A támadások minden mező-
várost cselekvésre ösztönöztek, a
kisebb városok tevékenységeiből
kevés információ maradt ránk.
Októberben Kiskunhalason is
összeírták a fegyverfogásra kész
lakosokat, Bács-Bodrog várme-
gye és azon belül Baja a délvi-
déki harcokra koncentrált. Az
első döntő ütközetben derekasan
helytálltak a kecskeméti önkéntes
nemzetőrök Pákozd környékén.
Az ellenforradalom fegyveres tá-
madásai bizonyos mértékig elte-
relték a nép figyelmét a délvidé-
ki vérengző háborúkról. Az őszi
hónapokban Bács-Bodrog vár-
megye területén a szerb felkelők
ellen vívott küzdelmeket a kolera
jelentős terjedése gátolta, vala-
mint gondot jelentett a biztonság
szinte teljes hiánya, amely miatt
mindennapossá váltak a rablá-
sok és gyilkosságok. A jászkunok
újabb toborzást indítottak ebben
az időszakban a megfelelő számú
nemzetőr előállítására. Kiskunfé-
legyházáról 700 főt irányítottak
Óbecse térségbe, Halason több
mint 200 katona toborzása ütkö-
zött nehézségekbe, a bajai nem-
zetőrök pedig Verbászon teljesí-
tettek szolgálatot.
Az év utolsó heteiben a kato-
nai manőverek a császári előretö-
rést már nem tudták visszatartani,
a válság hangulata a Duna-Tisza
közére is elért. A folyamatosan
dúló délvidéki harcok és a csá-
szári csapatok előretörésének híre
tartotta rettegésben a lakosokat.
Ennek ellenére a nagyobb mező-
városok és kisebb falvak tetteik-
kel tettek tanúbizonyságot arról,
hogy a nehéz időkben is hűek ma-
radnak. Szabadcsapatokat szer-
vezett Bátmonostor, Apostag,
Kisszállás, Kiskunhalas, Kis-
kőrös, Kecskemét, Soltvadkert,
Kalocsa és Fajsz is toborozta az
embereket.
Kossuth Lajos nagy figyelmet
fordított az itt szervezett nép-
felkelésnek. Szeles Lajos, solti
kormánybiztos arról értesítette,
hogy a járásban megszervezett
népfelkelés révén 4 hétig távol
tudták tartani az ellenséget. A
segítőkészség és a helyi ellenállás
akármennyire is hősies és hasznos
volt, a nagyobb katonai egységek-
kel szemben nem vehette fel a
harcot. Bajára 1849. február 24-
én vonult be egy jelentős császári
katonai egység. Kalocsa március
19-én jutott ugyanerre sorsra.
Április környékén a főhad-
színtér eseményei távolra estek
e területtől, ám katonáink ezrei
harcoltak Szolnoktól Komáromig.
Júniusban a magyar szabadság-
harc kritikus helyzetbe került, a
Duna-Tisza köze kiemelten fon-
tos területté vált, Kossuth Kecs-
kemétet jelölte ki az összevonan-
dó tartaléksereg központjának,
valamint több újonc zászlóalj is
itt állomásozott. Baján egy igen
tekintélyes egységet vont össze
Kossuth a Duna vonal védelmé-
re. A világosi fegyverletétel előtt
két héttel zárult le e történelmi
esemény megyénk területén. Az
önkényuralom és bosszú kezde-
tét vette, a vidékünkön átvonuló
csapatok szállítása és élelmezése
súlyos anyagi terheket jelentett.
A magyar forradalom és sza-
badságharc legkiválóbb részve-
vői vértanúhalált haltak, szám-
űzetésre, vagy a súlyos rabságra
kényszerültek. A reménykeltően
induló polgári forradalom és sza-
badságharc másfél éves hősies
küzdelem után elbukott. A társa-
dalmi fejlődésben és a haladásban
hívők, a függetlenségükért kiállók
hősies erőfeszítése generációk
számára a közös cselekvés lehető-
ségének és hasznosságának bizo-
nyítéka lett.
www.bacskiskun.hu • www.facebook.com/bacskiskunamimegyenk • [email protected]
TELEPÜLÉSEK
JELES NAPJAI
2018 több település életé-
ben jelent évfordulót,
melyre minden városban
színes ünnepségsorozat-
tal emlékeznek.
KECSKEMÉT
A megyeszékhely életében is
fontos mérföldkövet jelent az
idei év, a város fennállásának
650. évfordulójához érkezett.
Kecskemét fontos alföldi keres-
kedelmi út mellett feküdt, vám-
szedő- és vásározóhelyként
hamar városként emelkedett
ki a környező települések kö-
zül, 1368-ban már városként
említi Nagy Lajos király egyik
oklevele. Innentől számítjuk a
város fennállását.
***
KISKŐRÖS
Újratelepítésének 300. évfor-
dulója tiszteletére 12 hónapos
emlékévet rendez a város. Az
újratelepítés a Wattay családnak
köszönhető. Budavár visszafog-
lalásánál, a török kiűzésében a
család több tagja is kitűnt vitéz-
ségével, ezért I. Lipót 1691-ben a
családnak adta Kiskőröst és hat
pusztáját. A telepítési szerződés
pontosan és stílusosan jellemez-
te a körülményeket és rendkívül
kedvező feltételeket biztosított
az ideköltözőknek. Nem vélet-
len hát, hogy az újabb betelepü-
lőkkel a lakosság száma gyorsan
nőtt, 1785-ben már elérte az
5000 főt.
***
KISKUNMAJSA
A város ugyancsak idén ünnepli
újratelepítésének 275. évfordu-
lóját. A történet a törökök kiűzé-
se utánra datálódik, amikor is a
bécsi udvar eladta a korábban
nemesi előjogokat élvező Hár-
maskerületet (Jászság, Kiskun-
ság, Nagykunság) a Német Lo-
vagrendnek, s az új tulajdonos
benépesítette az elnéptelenített
pusztákat. A majsai népesség
először a Kiskundorozsma mel-
letti Üllés pusztára költözött, s a
szabad földvásárlás reményében
innen települtek át Kiskunmaj-
sára 1743 nyarán. A rendi or-
szággyűlés nyomására az udvar
lehetővé tette a földek visszavá-
sárlását, így az ideérkezők nem
csak használati, de tulajdonjog-
gal is rendelkeztek.