Bács-Megyeháza 2018 március megyeháza_2018_marcius | Page 5

2018. március SZÁGULDÁS A MÚLTBA Veterán Motor Kiállítás Soltvadkerten Soltvadkert Megannyi szívet melengető emlék, kaland és nem- zetünk történelmét is meghatározó esemény őrzője az a 94 darab motorkerékpár Soltvadkerten, mely 3 lelkes magánember több éves gyűjtőmunkájá- nak, még a kevésbé elhivatott látogatót is rabul ejtő gyümölcse. A 2013-ban nyílt kiállítás bemutatja a magyar motorgyártás aranykorát egészen a második világháború előtti időszakig visszanyúlva. Bár tud- nának a kétkerekű veterán csodák mesélni… ennek híján Dudás Csaba, a gyűjtemény egyik tulajdonosa kalauzol bennünket magával ragadó lelkesedéssel, csillogó szemekkel és kifogyhatatlan anekdotázással az 1930-as évek óta eltelt 8 évtizeden át. A három gyűjtő régóta szemléli ku- tatva a világot: Tóth István-Csitta több mint 25 éve, Dudás Csaba 12 éve, Tóth Gábor pedig több mint 8 éve gyűjti és kizárólag önerőből újítja fel a különböző forrásokból beszerzett motorkerékpárokat. A soltvadkerti önkormányzat veze- tése a fanatikus gyűjtők mellé állt és ingyenesen a rendelkezésükre bocsátott egy 100 négyzetméteres pincehelységet a belvárosban, ahol a kiállítás létrejöhetett. „A döntő pillanat 12 évvel ezelőttre datáló- dik, amikor is véletlenül rábukkan- tam egy réges-rég elfelejtett motorra a pincében. Meglátni és szerelembe esni egy pillanat műve volt. A régi szépségek keresése és gyűjtése iránti vágy ott és akkor született meg ben- nem, s a mai napig tart. A ’80-as, ’90-es években ezeknek a jármű- veknek nem volt becsülete, ötösé- vel hordták a magyar motorokat a MÉH telepre. A legtöbb ember nem is gondolta volna, hogy miután megjelentek az utakon a moder- nebb motorok, a magyar Csepelből és Pannóniából hamarosan megbe- csült veterán lesz.” A különféle városi és tanyavi- lágban használható segédmotoros kerékpárok, motorok és robogók időrendi sorrendben sorakoznak egymás után a teremben, kezdve az 1930-as évektől egészen 1975- ig. Ahogy az idő haladt előre, úgy fejlődött a gépek rugózása, telje- sítménye, felépítése, váltak színe- 5. oldal Érték. élmény, egészség sebbé, felszereltebbé és korszerűb- bé. A kiállítás legidősebb darabjai már a második világháború előtt is rótták a magyar utakat: a Weiss Manfréd Művekben készült külön- féle Csepelek, a Schweitzer Henrik Budapesti gyárában készült SHB járművek, valamint a kissé mas�- szívabb, színvonalasabb Mátra motorkerékpárok, amelyek a volt motorversenyző, Urbach Lász- ló üzemében láttak napvilágot. A Weiss Manfréd gyár lebombázása után megrekedt a motorkerék- párok magyarországi gyártása. A termelés 1946-ban indult el újra 1949-ig a Weiss Manfréd Művek- ben, majd a gyár a Rákosi Mátyás Művek, végül 1953-ban a Csepel Motorgyár elnevezést kapta. A ko- rábbi motorok továbbfejlesztésével készültek itt a későbbi Csepelek és Pannóniák. A magyar motorgyártás utol- só napja 1975. október 24-e volt, ezután már csak Csepel kerékpá- rok készültek a gyártósorokon. A KGST ezentúl még Ikarus buszok és Rába teherautók gyártására adott engedélyt. Magyarország és Kelet-Európa útjain megjelentek a többi szocialista ország kétke- rekűi: a Simpsonok, MZ-k, Riga és Verhovina mopedek, IZS, Ural és Dnyepr motorok, Jawák, Czetkák, Babetták, Komár és Romet mope- dek, sőt, a román Mobra mopedet is meg lehetett vásárolni. A nagy tömegterhelés miatt ezek azonban meglehetősen rossz anyagminő- ségben készültek, megbízhatat- lannak és javíthatatlannak bizo- nyultak. A kiállítás varázslatos hangu- latát a sokszínűségén túl az adja, hogy a kiállított közlekedési esz- közök nagy részét meghagyták eredeti formájában. „A legtöbb járművünk nem felújított, hanem fellelt állapotú, tehát hűen tükrözi gazdája szokásait. Vallom, hogy egy tisztességgel megőszült jármű felbecsülhetetlen értéket jelent, hi- szen látszik rajta a nagypapa tér- de nyoma, elárulja, milyen terepen használták, s beszédes egy-egy kar- colás, horpadás és kopás is.” – avat be a kulisszatitkokba Csaba. Tárlatvezetőm kedvence a Tün- de névre keresztelt robogó, mely a legritkább, legkisebb darabszám- ban, 1959 és 1961 között gyártott magyar jármű volt - mindössze 2538 példány készült belőle. Külö- nös történet szőtte szorossá Csaba és a Tünde robogók „kapcsolatát”: „A ritkaságnak